Életbe lépett az Európai Bizottság új irányelve, amely engedélyezi a baromfik és a sertések takarmányozásában a rovarfehérjék felhasználását, valamint az úgynevezett keresztetetést, vagyis a más állati fehérje-alapú takarmányt. Ez jó hír a hazai állattartóknak is, mivel hosszabb távon a jelentősen megdrágult gabona és az importszója kiváltása is lehetségessé válik.
Tudjuk, hogy változtatnunk kell a fogyasztási és táplálkozási szokásainkon, az életmódunkon és sok esetben bizony a felfogásunkon is. Annak ellenére, hogy ezekkel tisztában vagyunk, nem mindig vagyunk túl befogadóak újdonságok tekintetében. A rovarokkal például pont ez a helyzet. Tény, hogy elsőre az undor, a félelem, a fertőzés és a betegségek azok, amik eszünkbe juthatnak róluk, de attól még számtalan lehetőség rejlik bennük, ráadásul sokat tehetünk azért, hogy kicsit (ténylegesen) fenntarthatóbban éljünk. Ráadásul a takarmányárak is drasztikusan elszálltak, ezért a gazdákat érdekel minden olyat alternatíva, mellyel lehet faragni a költségeken – a rovarok itt kerülhetnek újra képbe, hiszen a takarmányozásban is nagyszerűen fel lehet használni. Hogyan jön össze a rovar a környezetvédelemmel? Milyen lehetőségekről beszélhetünk velük kapcsolatban? Lapunk ezeknek a kérdéseknek is utána járt a Grinsect alapító ügyvezetőjével, Aszalai Sándorral.
Most akkor tényleg rovarokat kell ennünk ahhoz, hogy életben maradjunk? A bolygót védve rá kell szoknunk a rovarevésre? – ezekhez hasonló, sokszor már-már provokatív címekkel nem egyszer találkozhattunk, de, mint sok esetben, most is érdemes egy kicsit a dolgok mögé látni. Nem, nem kell rovardiétán lennünk ahhoz, hogy „megmentsük” a bolygót. Félni sem kell tőle, hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen komoly követelményeknek és szabályoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy emberi vagy éppen állati fogyasztásra alkalmas legyen. Mivel egyelőre még kicsi a piac, főleg az EU-ban, érdemes lehet vele foglalkozni. A Grinsect éppen ezt tette: meglátták, hogy van benne potenciál, és nem is olyan ördögtől valóak ezek a kis élőlények.
Bár elsősorban takarmányozási célokra állítják elő a termékeiket, nem ritka, hogy kedvtelésből tartott állatok – mint például gekkók — etetéséhez keresik a fekete katonalégy lárváit a vevők. Nagyobb tételben kereslet a feldolgozott termékek iránt tapasztalható a rovarolajat és a rovarlisztet a hal, a sertés és a baromfi takarmányozásban használják, emellett mellett pedig a petfood – főként kutya, illetve macskaeledelek – számít az egyik legnagyobb felvevő piacnak. Mint megtudtuk, a sertés és a baromfi ágazatok tavaly szeptemberben lettek engedélyezve, a jogszabály pedig egyre megengedőbb, 5 évvel ezelőtt még nagyon szigorúak voltak a feltételek. Jelenleg a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető az Európai Unión belül:
- fekete katonalégy (Hermetia illucens)
- közönséges házilégy (Musca domestica)
- közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor)
- penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus)
- házi tücsök (Acheta domesticus)
- sávos tücsök (Gryllodes sigillatus)
- banántücsök (Gryllus assimilis)
- selyemlepke (Bombyx mori)
Aszalai Sándor elmondta, hogy ezek közül a rovarok közül már kikerültek olyanok is, melyek takarmányozáson kívül humán fogyasztásra is alkalmasak, a legújabb a lisztkukac lárva.
”Nagyon a takarmányra és az élelmiszerre fókuszál az iparág, de az intenzív rovartenyésztés nagyjából 10 éves iparág az EU-ban. A rovarok felhasználási lehetősége még gyerekcipőben jár. A mi esetünkben a fekete katonalegyek kitintartalma óriási, egy kis fejlesztéssel akár még a műanyagot is ki lehetne váltani vele. Sőt, a szépségiparban is jól lehetne a használni a zsírja miatt. Élelmiszerekben is el fogják fogadni, de úgy gondolom, gyorsabban megemésztik az emberek kozmetikumok formájában – vélekedett a szakember.
Kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos élelmiszereket és fehérjéket el kellene dobni, de érdemes lenne beépíteni a rovarfehérjéket is az étkezésekbe. Sokan attól tartanak, hogy ez azzal jár, hogy le kell mondani a megszokott alapanyagokról, illetve attól is, hogy betegek lesznek tőle, de ettől sem kell tartani. Rohanó világunkban sokszor szó szerint enni sincsen időnk, ilyenkor rosszabb esetben ténylegesen kimaradnak az étkezések, vagy valami kisebb harapnivalóval próbáljuk meg csillapítani étvágyunkat és kicsit megdobni az energiaszintünket – erre szintén nagyszerűen lehetne alkalmazni a rovarokat. Ha valakinek nincsen ideje, csak bekap egy snacket, ami fedezi minden igényét. A rovarfehérje itt kaphat szerepet, hiszen hatalmas a rovarok fehérjetartalma.
Nem vagyunk egyformán együttérzők sem
Vannak olyanok, akik azért lesznek vegetáriánusok vagy vegánok, mert sajnálják az állatokat. Bár a rovarok is állatok, mégsem kötődünk hozzájuk annyira, hiszen az úgynevezett „cukisági faktort” egy fekete katonalégy nem váltja ki, ellenben egy tehénnel, kismalaccal, báránnyal stb. A cégnél készítenek olyan petfood-ot is, melyben kizárólag rovarfehérje és-zsír található, semmi más. Így egy egészséges, ismert allergénektől mentes és környezetbarát fehérjét tartalmazó kutyatápot alkottak meg a piaci visszajelzésekre reagálva. Ez a táp hivatalosan február 9-től vásárolható meg a webáruházukban. A visszajelzések szerint a gazdik is preferálják ezeket a termékeket, főleg úgy, hogy kiskedvenceiknek nem új dolog, jól bele lehet illeszteni az étrendjükbe. Aszalai Sándor kiemelte, hogy például a fekete katonalégy zsírja és lisztje is nagyon gazdag esszenciális aminosavakban, illetve omega-3 és -6 zsírsavakban.
Forrás: Agrárszektor